2009. január
"Anne Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a
vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai
lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján
csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az
egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül.
Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s
most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni,
családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy
követelményt támaszt: bárki lehet csak Anne Elliot nem...
A Meggyoző
érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa
és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény."
Ezen könyvismertető utolsó mondatával én személy szerint nem értek egyet. Számomra korántsem ez a legjobb Austen könyv. Én Büszkeség és Balítélet párti vagyok. Nekem ez a regény túl lassúnak tűnt és nem volt szimpatikus a főhősnő, talán azért mert volt némi hasonlóság közte és köztem, ugyanis ahogy ő meghozta annak idején a rossz döntést Wentworthtal kapcsolatban, úgy nekem is volt egy efféle, de nem is ez a lényeg :) Ígyhát mondhatjuk, hogy nekem - kifacsartan szólva - "magamraszóló" jellege miatt sem a kedvencem...
DE a történet alapvetően tetszik, szeretem a romantikus könyveket és Jane Austen írásait!!! Imádom, ahogy fogalmaz, de nekem akkor sem ez a kedvencem...
10/8
Film:
Tartózkodó érzelem
Na már most itt kezdődik, más a cím, alig találtam rá!
A szereposztás borzalmas... A főszereplőt alakító Sally Hawkins finoman szólva, nem szép! Jó jó, tudom, hogy Anne sem a szépségéről híres, de azért mégis egy olyan nőt kellett volna beletenni, aki bájos!
Mindig béna ruhákat adtak rá, a többiek sokkal szebben öltöztek, gondolom ezzel a "jelentéktelenségére" próbált célozni a rendezői gárda, hát SIKERÜLT...
Rupert Penry-Jones, egész jónak bizonyult a filmben, benne kellemesen csalódtam!
Ennél a filmnnél nem éreztem azt, amint a Büszkeség és Balítéletnél (mini sorozatos) Nem fogott meg, szerintem nem is nézem meg még egyszer...
Én a filmre 10/4 -et adok.
"Ifjú kurtanemes lovagol rozoga gebéjén Párizs felé, hogy elszegődjék a királyi testőrnek, de már útközben elcsenik ajánlólevelét, s alaposan el is agyabugyálják. A fővárosban aztán még több izgalmas és véres kalamajkába keveredik, s egyszersmind sírig tartó barátságot is köt három vitéz nemesúrral. D'Artagnan, a szinte még gyermekember párbajhős rövidesen magának a szépséges királynénak, Ausztriai Annának is felbecsülhetetlen szolgálatot tehet: Athos, Porthos és Aramis segítségével igyekszik megakadályozni az elvetemült Milady és az agyafúrt Richelieu bíboros minden mesterkedését. Sikerül-e a rokonszenves fenegyereknek idejében visszaszereznie a felséges asszony ékszereit Londonból?Bosszút állhat-e a négy jóbarát a mindenkit könyörtelenül eltipró, gátlástalan Milady gyilkosságaiért és egyéb gonoszságaiért? Erről szól ez a nagyhírű regény, amely már fiatal olvasó számtalan nemzedékét ejtette rabul a hűséges cimborák, vágyódó szerelmesek hősi kalandjaival."
Ez a leírás, nem ehez a borítóhoz van, amit belinkeltem, hanem az én példányomhoz, amit még a bátyám kapott annak idején, vagyis 1986-ban... :)
Az én példányom így fest:
A4-es méretű és kemény borítójú.
Nekem nagyon tetszik, mert illusztrált változat és így sokkal jobban eltudom képzelni az egyes ruhadarabokat, fegyvereket... Tök jó :)
Maga a történet D'Artagnan-ról szól, aki testőrré szeretne vállni. És végül a sors úgy hozza, hogy a királyné életét kell megmentenie barátaival, a már jól ismert Három testőrrel: Athossal, Porthossal és Aramissal.
Ez a könyv is, ahogy a Monte Cristo grófja is, teljesen lenyűgözött.
Tipikusan az a könyv, ahová én is beleképzelem magam és azonosulni
tudnék1-2 szereplővel, persze nem a Miladyvel... :)
A könyv abszolút 10/10 :)
wikipedia érdekesség:
Dumas egyik legnépszerűbb regénye, A három testőr 1844-ben jelent meg először. A szerző eredetileg XIV. Lajos, a Napkirály életét akarta feldolgozni. Anyaggyűjtés közben, a Királyi Könyvtárban bukkant rá a D’Artagnan emlékiratai címet viselő műre. Ez tulajdonképpen egy álmemoár volt, hiszen nem d’Artagnan (valódi nevén: Charles de Batz de Castelmore d’Artagnan) gróf írta, hanem egy bizonyos Courtilz de Sandras.
Dumas-nak annyira megtetszett Sandras írása, hogy további kutatásait
már a benne talált információknak megfelelően folytatta. Így akadt
kezébe La Fère gróf emlékirata, melyet szintén forrásmunkaként használt, akárcsak Ausztriai Anna királyné bizalmasának, Pierre de La Porte-nak
a visszaemlékezéseit. A történeti tények figyelembe vétele mellett
Dumas természetesen a fantáziáját is szabadon engedte. Kevésbé
közismert, hogy a testőrök történetét az író egészen a halálukig
folytatta a Húsz év múlva és a Bragelonne vicomte című könyveiben. A három testőrből származik az irodalomtörténet egyik leghíresebb szállóigéje: „Egy mindenkiért, mindenki egyért”.
A filmekről:
Sokféle feldolgozás született már a könyvvel kapcsolatban, kettőt tudnék ebből is ajánlani:
1. 1973 -as A három testőr, avagy a királyné gyémántjai, amiben Michael York játsza D'Artagnant.
vagy
2. 1993 -as A három testőr, amiben Chris O'Donnel játsza a főszerepet.
Amúgy van egy film, amit muszáj itt megemlítenem, mert az egyik kedvencem, de nem a tipikus "három testőr" sztoriról van szó benne, hanem egy különálló történet. Ez pedig a Vasálarcos!!!!
Egyszerűen imádom, mert Leonardo DiCaprio is iszonyú jó volt benne, de a testőrök!!! A legjobb színészek játszanak benne: Gabriel Byrne, Jeremy Irons, Gérard Depardieu, John Malkovich...
Na arra a filmre 10/10 ;)
"Edmond Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyházbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If várából eddig még soha senkinek sem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványává fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a
papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén..."
Még a ballagásomra kaptam ezt a könyvet. Én kértem, mert már akkor is egy ideje el akartam olvasni, úgy emlékszem, hogy egy filmes feldolgozását láttam, de azt is csak félig, mert valami közbe jött. De a lényeg, hogy nagyon érdekelt, mi lesz a végkifejlet. És amikor megkaptam, azt hittem ez a teljes Monte Cristo, de mondjuk gyanús volt, hogy ahoz túl rövid (még ez a 662 oldal is...) Ugyanis elvileg ez egy 3 kötetes történet(köszi a kommentet :), és most kiadta a Jonatán könyvmolyképző 2007-ben és én azt kaptam meg. Majtényi Zoltán dolgozta át az "ifjúság" számára, amolyan könnyített-rövidített változat...
Mondanom se kell nagyon gyorsan kiolvastam, ha jól emlékszem két napomba került, de csak azért, mert volt más dolgom is, de minden percet, amit az olvasására fordítottam, imádtam!!!
Hihetetlenül aprólékosan tervelte ki Edmond Dantés a bosszú minden egyes pontját.
Komolyan mondom, hogy le a kalappal Dumas előtt, aki az aprólékosság ilyen mélységéigképes volt eljutni, és nem ment rá el a fél élete...
Talán azért tetszett a legjobban, mert Edmond egy teljesen új emberként tért vissza, akit mindenki körül ugrált, azok is, akik a "vesztét" okozták, míg mi, olvasók és persze maga Edmond Dantés is magunkban nevettünk rajtuk és élveztük a bosszú minden pillanatát...
Egy dolog volt számomra furcsa, a Mercédés szál, mert az valahogy nem tetszett. Vagyis szerintem Edmond igazságtalan volt vele szemben. (mit kellett volna tennie Mercédésnek, várni rá a haláláig?!) De ez csak az én véleményem, egy vélemény a sok közül :)
De ettől függetlenül én 10/10-et adok rá!
A filmekről, annyit, hogy sok változat készült már, és aki történethűbbet szeretne megnézni, akkor nem a 2002-es változatot ajánlom, amiben James Caviezel játszotta Dantés-t. Az elég sok dologban tér el az eredetitől, viszont ehez amúgy olvastam egy kommentet a filmkatalóguson és az egyik illető azt írta, hogy: "Nem a Monte Christo eredetijét veszi alapnak, hanem annak
forrástörténetét, ami a TÖRTÉNELEMBEN történt meg. A valóságban egy Picaud
nevű férfi töltött el 7 évet börtönben és lelt rá egy kincsre, csak a
szolgája árulása miatt az egyik célpontja végzett vele. "
Na a lényeg, hogy sokkal inkább ajánlanék régebbi verziókat, pl.:
1. Az 1975-ös Richard Chamberlain -es
vagy
2. Az 1998-as Gérard Departieu -féle változatokat.
Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny,
zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide
költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt,
ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…
Egyszerűen imádtam ezt a könyvet!!!(három hatalmas felkiáltójellel :)) Nem tudtam letenni, csak olvastam és olvastam és teljesen beleképzeltem magam Bella karakterébe! :) Nem szeretem a könyveket más könyvekhez hasonlítani, de ez esetben muszáj a fanatizmusomat a Harry Potterhez hasonlítani és azért nem a Gyűrűk urához, mert arra nem kellet csomó időt várnom, hogy végre a kezemben tudhassam a folytatást.
Edward annyira jóóó pasi , hogy csak na... ( legalábbis a fejemben :P) imádtam Bella és Edward párbeszédeit, imádtam az egészet, egyszerűen nem tudom jobban kifejezni, hogy mennyire imádtam :D
10/10
A New Moon, amúgy áprilisban jelenik meg, aki csak teheti jegyezzen elő rá!!! én már megtettem :)
És a film: Amikor befejeztem a könyvet azonnal megnéztem a filmet is, és nem csalódtam sokat, vagyis: volt némi különbség a könyvhöz képest, de azok egész türhetőek voltak ééésss a színészek is nagyon jól elvoltak találva :)nagyon tuti volt !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
szóval a filmre is 10/10
És a zene: imádtam!!!10/10 :)
Egy kedvenc idézet:
"Nem tudom, meddig ültünk
ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de
Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy
bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én
életemnek vége – olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem
féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel."
« 2008. december 2009. május »